Mennyit csökkent a fűtésszámlán egy szakszerű hőszigetelés?
A hőszigetelésre nem kiadásként, hanem az egyik legjobb hozamú befektetésként kell tekinteni. A mai energiaárak mellett a rendszer önmagát fizeti ki az évek alatt. 1. A falakon távozó forintok megállítása Egy átlagos, szigetelés nélküli családi háznál a hőveszteség kb. 30-35%-a a falakon keresztül történik. A maradék a födémen, az ablakokon és az aljzaton át távozik. […]
„Lélegzik-e” a fal a szigetelés után? Mit kell tudni a páraáteresztésről?
Gyakran hallani a kérdést: „Ha lezárom a falat polisztirollal, nem fogunk megfulladni?” A válaszhoz érdemes szétválasztani a légcserét és a páraáteresztést (diffúziót). 1. A fal nem tüdő Egyik falazóanyag (tégla, beton, vályog) sem alkalmas arra, hogy friss levegőt juttasson be a házba. A falakon keresztül zajló légcsere minimális. Ha egy ház „lélegzik”, az általában azt […]
Megszünteti-e a hőszigetelés a belső penészedést?
A penész nem a semmiből jön: gombaspóra mindenhol van, de csak ott telepszik meg, ahol tartósan nedves a felület. A hőszigetelés a probléma gyökerét kezeli. 1. A fal hőmérséklete és a harmatpont Szigetelés nélkül a fal belső felülete télen akár 10–12°C-ra is lehűlhet. Ha a szobában 22°C van és 50% feletti a páratartalom, a víz […]
Hogyan számoljuk a hőszigetelés megtérülését? Mennyi idő alatt hozza vissza az árát?
A megtérülés számításánál három fő tényezőt kell figyelembe venni: a közvetlen energiamegtakarítást, az ingatlan értékének növekedését és a gépészeti költségek csökkenését. 1. A rezsiszámla csökkenése (Közvetlen haszon) Egy szigetelés nélküli családi házban a hőveszteség kb. 30-40%-a a falakon keresztül távozik. Egy szakszerű, 15-20 cm-es EPS vagy kőzetgyapot rendszerrel a fűtési költség (és nyáron a klímahasználat) […]
Milyen vastagságú szigetelés az ideális a mai energiaárak mellett?
Amikor hőszigetelésről döntünk, nem a centimétereket, hanem az U-értéket (hőátbocsátási tényező) kell néznünk. Minél kisebb ez a szám, annál kevesebb hőt enged át a fal. Miért ne spóroljunk a vastagságon? A hőszigetelés összköltségének csak egy részét teszi ki maga a hőszigetelő lap. Az állványozás, a ragasztó, a dűbelek, a munkadíj és a színezés ára fix, […]
Mikor kötelező vagy erősen ajánlott a kőzetgyapot használata a polisztirol helyett?
Bár a polisztirol (EPS) a legnépszerűbb megoldás, vannak olyan esetek, amikor a kőzetgyapot nem csak opció, hanem az egyetlen helyes választás. 1. Tűzvédelmi előírások (A legfontosabb szempont) A hatályos tűzvédelmi szabályozás (OTSZ) szerint bizonyos épületmagasság felett, illetve speciális épülettípusoknál (pl. iskolák, kórházak, válaszfalak bizonyos részei) tilos az éghető (EPS) szigetelés használata. A kőzetgyapot olvadáspontja 1000°C […]
Mi a különbség a fehér (EPS) és a grafitos polisztirol hőszigetelés között?
Miért „szürke” a grafitos szigetelés? A gyártás során a polisztirolhoz grafitport adagolnak. Ez nem csak a színét változtatja meg, hanem a hővisszaverő képességét is javítja. Míg a fehér EPS csak a vezetés útján terjedő hőt lassítja, a grafitos lapok a hősugárzást is gátolják. Mikor melyiket érdemes választani? Fontos kivitelezői tanács a Friday Flow-tól: A grafitos […]
Hőszigetelési kisokos: Mit jelentenek a rövidítések?
1. Anyagok rövidítései: EPS (Expandált Polisztirol): A köznyelvben „hungarocell” vagy „stancolt hab”. A legnépszerűbb, fehér színű hőszigetelő lap. Létezik belőle Grafitos EPS is, ami szürke és jobb a hőszigetelő képessége. XPS (Extrudált Polisztirol): Zártcellás szerkezetű lap, ami nem veszi fel a vizet és rendkívül jól bírja a nyomást. Emiatt csak ezt szabad használni a ház […]