Gyakran látni olyan kivitelezéseket, ahol csak „pogácsákat” tesznek a lap közepére (pöttyözés), vagy éppen telibe kenik az egészet ott is, ahol nem kellene. A Friday Flow-nál mi szigorúan tartjuk magunkat a rendszerszintű előírásokhoz.
1. Miért nem elég csak a „pogácsázás”?
Ha csak 3-5 ponton ragasztják fel a lapot, a szélén marad egy rés. Ebben a résben a levegő szabadon mozoghat. Ha alul bejut a hideg levegő, az a szigetelés mögött felszállva folyamatosan hűti a falat – ezt hívjuk kéményhatásnak. Ilyenkor hiába van fent 15-20 cm szigetelés, a fal hőmérséklete nem fog emelkedni, mert a szigetelés mögött „huzat van”.
2. A perem-pont módszer előnyei:
- Légmentes zárás: A körbefutó ragasztósáv lezárja a levegő útját. Minden egyes felragasztott lap egy különálló, zárt légkamrát alkot.
- Tűzvédelem: Egy esetleges tűz esetén a zárt peremek gátolják a lángok terjedését a szigetelés mögötti üregben.
- Stabilitás: A lapok nem fognak „hordósodni” vagy elválni a faltól a széleknél, ami a dűbelezés hatékonyságát is növeli.
3. Mikor lehet „telibe kenni”?
A teljes felületű ragasztást (fogas simítóval) csak akkor alkalmazzuk, ha a fogadó falfelület tökéletesen egyenes (pl. új építésű csiszolt tégla vagy simított beton). Régi, egyenetlen falaknál a perem-pont módszerrel tudjuk korrigálni a fal hibáit úgy, hogy a rögzítés közben a lapok síkban maradjanak.
Mire figyeljen Ön, mint tulajdonos?
Amikor kimegy a munkaterületre, nézzen meg egy még fel nem rakott, de már beragasztózott lapot:
- Van rajta körbefutó „keret” a ragasztóból?
- Vannak a közepén „pöttyök”?
- A ragasztó a lap felületének legalább 40%-át befedi?
A Friday Flow javaslata: Ha azt látja, hogy a szigetelő lapokat csak 3-4 ragasztópogácsával rakják fel, azonnal állítsa le a munkát! Ez a hiba később javíthatatlan, és a hőszigetelés hatásfoka akár 30-40%-kal is elmaradhat a várttól. Nálunk a precizitás alapvető: minden lapot úgy rögzítünk, mintha a saját házunkat csinálnánk.